Szabó István már jó ideje presztízsfilmekben gondolkodik, és most sem történt ez másként: Az ajtó egy világhírű regény megfilmesítése, díjnyertes főszereplőkkel, nemzetközileg elismert rendezővel és operatőrrel és a honi színjátszás és filmipar patinás szereplőivel. Csakhogy épp elég példát láttunk már arra, hogy ez a felállás nem mindig működik. Adott egy értelmiségi házaspár: fiatal férj és fiatal író felesége, aki az alkotás mellett nem bírja egyedül vezetni az új lakás háztartását. A környékbeliek ajánlására felkeresi, és felkéri Emerencet, a mogorva öregasszonyt, hogy végezze el náluk az otthoni munkákat. Ennyit a történetről. Világos, hogy nem ez tette világhírűvé Szabó Magda regényét, hanem a két főszereplő között fokozatosan kialakuló bonyolult passzív-agresszív játszmákon alapuló tisztelet, és (talán) barátság. Mindezt csak azért volt fontos megemlíteni, mert mintha a filmadaptáció szándékosan kerülné ezeket a finom folyamatokat, és inkább a történetre koncentrálna. Persze nem igazságos és nincs is túl sok értelme összehasonlítani az eredeti irodalmi művet a belőle készült filmmel, de legtöbbször úgysem tudjuk megállni.
2020. január 30. csütörtök. 13:02 A legjobb film díjával együtt összesen öt elismerést kapott a Pilátus című magyar tévéfilm a Milánói Filmdíjak átadóján (MIFF Awards). Dombrovszky Linda a legjobb rendező, Hámori Ildikó a legjobb színésznő, Hartung Dávid a legjobb operatőr és Mezei Áron a legjobb vágó díját nyerte el - áll az összegzésben. Mint írják, január 29-én a Szabó Magda regényéből készült film vetítését követően tartották a díjátadó gálát, amelyen az alkotók is részt vettek. Szabó Magda regénye nagy siker volt Olaszországban, 2007-ben Anfora Centroeuropa díjjal tüntették ki. A Milánói Filmdíjakat (MIFF Awards) immár 19 éve adják át, Olaszország egyik rangos filmes eseménye, melyen a Leonardo Da Vinci Film Society tagjai választják ki a nyerteseket, a Da Vinci lovas szobrok gazdáit. Tavaly Bernardo Bertolucci és Vittorio Storaro, azelőtt pedig Claudia Cardinale kapta a milánói rendezvény életműdíját, az elmúlt években a díjazottak között volt többek között Peter Falk, Danny De Vito, Renée Zellweger és Steven Soderbergh.
Izgatott, hogyan is mutatna ez a nagyon is hétköznapi, de mégis bonyolult kapcsolat filmen: hogy a ki nem mondott szavak és a lappangó feszültség (amit egy regényben a szereplő belső hangja, vagy a mindentudó író mond el nekünk), hogyan vizualizálható és verbalizálható filmnyelvi eszközökkel. "Ennek a történetnek a kettőssége, a tragédiája éppen az, hogy a szeretet megvan, mégsem működik. Hiába kölcsönös az érzés, ha közben folyamatos problémákba ütközik két ember kapcsolata, ha nem tudnak áldozatokat hozni ezért a szeretetért. Izgatott, hogyan is mutatna ez a nagyon is hétköznapi, de mégis bonyolult kapcsolat filmen: hogy a ki nem mondott szavak és a lappangó feszültség (amit egy regényben a szereplő belső hangja, vagy a mindentudó író mond el nekünk), hogyan vizualizálható és verbalizálható filmnyelvi eszközökkel" – mondta a rendező korábban a – interjúnkat itt olvashatják. ) A filmben Izát, a lányt Györgyi Anna, édesanyját Hámori Ildikó alakítja. További szerepekben pedig Terhes Sándor, Szikszai Rémusz, Kovács Zsolt, Kakasy Dóra, Máhr Ágnes, Székely B. Miklós és Martin Márta látható.
És noha mindketten érzik, hogy szeretnének szeretni, újra közelíteni már nem tudnak egymáshoz. Ahogy az írónő, úgy a rendezőnő is az emberi kapcsolatok összetett viszonyrendszerét szereti legjobban kutatni, kész csoda hát, hogy először "találkoznak. " Dombrovszky korábbi kisfilmjei közül Az elsőszülött vagy a Harmadnapon pengetett hasonló húrokat. A Pilátus története egy, a hétköznapokból oly ismerős anya-lánya kapcsolat nehézségeit hivatott bemutatni úgy, hogy közben a generációs különbségek vagy a népi-urbánus ellentét is ott rejlik a két nő viszonyában. E konfliktusok ott voltak az eredeti regényben is, és most a tévéfilmben is. Dombrovszky Linda az egész regény szerkezetét, vagyis a négy alapelem (föld-tűz-víz-levegő) szerinti felosztást is szépen átemeli, és hozzárendeli a film hangulati elemeihez: 1) a halál, vagyis a föld, ami befogad, 2) a tűz, ami az egyre élesedő ellentétet szimbolizálja, 3) a víz, ami itt nem az éltető erő, hanem a fulladás, a fullasztás szimbóluma, 4) a levegő, ami az újra megszabadulás élményét mutatja.